Az idei évben június 18. és 24. között rendezték meg a Kontinencia Nemzetközi Hete rendezvényt. A 2009 óta minden évben megtartott kontinencia hét célja – a programhoz hasonlóan – felhívni a figyelmet a vizelettartási zavar problémájára és megismertetni az érintettekkel a megfelelő kezelési lehetőségeket.
A vizelettartási probléma ma Magyarországon körülbelül 500 000 embert érint, azonban közülük csak minden ötödik fordul orvoshoz. Az idei évben a nem kezelt betegek feltérképezése és a beteginformáltsági szint növelése céljából országos betegedukációs program indult Cseppnyi Önbizalom elnevezéssel. A programba összesen 142 háziorvosi praxist vontak be, Somogy megyében 5 rendelőben tartottak betegedukációs fogadórákat. A programon összesen több mint 15 000 érdeklődő vett részt.
A vizelettartási zavar még mindig tabutéma hazánkban és a világban is. Az érintettek töredéke fordul csak orvoshoz, legtöbben szégyellik problémájukat, kellemetlennek érzik, és nem mernek beszélni róla. Sokan a tünetek alapján fel sem ismerik a betegséget és arról sem tudnak, hogy létezik megfelelő megoldás a panaszaikra.
A Cseppnyi Önizalom kampány keretében országosan 142 háziorvosi praxisban, Somogy megyében Berzencén, Kaposfőn, Somogyjádon és Kaposváron tanácsadási fogadóórákon vehettek részt az érintettek, érdeklődők, vagy hozzátartozók, akiknek családtagjaik, ismerőseik szenvednek vizelettartási zavarban és esetlegesen ápolásra is szorulnak. A tanácsadást a helyi szakdolgozók végezték, akik az általános tájékoztatáson túl arra is lehetőséget biztosítottak, hogy négyszemközt is feltehessék kérdéseiket az érintettek.
A Programban több mint 15 000 érintett és érdeklődő vett részt, ami kiemelkedőnek tekinthető a téma intim jellegét figyelembe véve. Somogy megyében a résztvevő 5 praxisban mintegy 570 érdeklődő jött el a tanácsadásokra.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy sikerült megszólítani azokat a betegeket is, akik eddig senkinek nem mertek beszámolni problémájukról, ők – a jelek szerint – a szakdolgozónak sokkal szívesebben nyíltak meg és tették fel kérdéseiket. Mind a betegek, mind a résztvevő háziorvosi praxisok mérföldkőnek tekintik a programot, amely révén sokkal erősebb orvos-szakdolgozó-beteg kapcsolatot és bizalmat sikerült kiépíteni.
Az érintettek 54 százaléka elsősorban orvosa tanácsait fogadná meg a betegséggel és a megfelelő kezelési lehetőségekkel kapcsolatban. 12 százalékuk patikustól, 13 százalékuk pedig barátnőktől, családtagoktól kérne segítséget, 10 százalékuk az interneten böngészne, ha kérdése merülne fel a problémával kapcsolatban.
A megjelentek 11 százaléka eddig nem konzultált volna senkivel, nem szívesen beszélt a tüneteiről, panaszairól, azonban már ők is megtették az első lépést a tanácsadáson való részvételükkel.
Az eredmények tükrében elmondható, hogy a vizelettartási zavarról még mindig nehezen beszélnek az érintettek, de a szakdolgozó lehet az a „partner”, aki előtt nem félnek megnyílni, aki így a szűrésben és az edukációban is kulcs szerepet vállalhat. Természetesen a jövőben is az a cél, hogy minél szélesebb körben felhívjuk a figyelmet a vizelettartás problémájára és minél több érintett tájékozódhasson a megfelelő és életminőséget javító kezelési lehetőségekről. Ezen okokból kiindulva a szervezők a kezdeményezés folytatását és kiterjesztését tervezik.