Inkontinenciakezelés: a jógától a TENS-ig - Hazipatika.com

Izomedző gyakorlat teszi a mestert

Az akaratlan vizeletvesztés tüneteire, főként a vizeletcsepegésre számos fizioterápiás módszer, mozgás- és elektroterápia létezik, amelyek nagyon hatékonyak lehetnek megelőzésre és enyhe tünetek ellen.
Alkalmazhatunk gáttornát, a medencefenék tudatosan irányítható harántcsíkolt izmainak megmozgatását, valamint a Kegel-gyakorlatokat, ami bevezetését követően némi változtatás után "gátizomtorna" néven vonult be a köztudatba. Különféle módozatai ismertek. A gyakorlatok lényege a húgycső körül elhelyezkedő izomcsoportok edzése és akaratlagos mozgatása. Emellett az alhas és a comb, valamint a fenék izomzatát is rendszeresen tornáztatni kell. A megfelelő gyakorlatokkal az enyhe tüneteken 3-5 hét alatt teljesen úrrá lehet lenni, de természetesen ekkor sem szabad abbahagyni őket. A folyamatos tréning továbbra is szükséges. A sürgősségi inkontinenciára valló tünetek esetén a torna részét képezik az akaratlagos vizelet-visszatartást segítő gyakorlatok is.

Megoldások sürgősségi inkontinenciára

A sürgősségi inkontinencia egyik jellemzője, hogy a vizeletvesztés feltartóztathatatlanul tör rá az érintettre. Hogyan lehet mégis kitolni a vizeletürítést? Viselkedésterápia segítségével. Egyik fajtája a vizelési tréning. A terápia első időszakában a szabályos, kétóránkénti vizeletürítésre kell figyelni. Ez a rendszeresség segít a hólyagizomzatnak gyakorolni a normális működés két fontos elemének, a telítődésnek és az ürítésnek a szétválasztását. Másrészt így biztos lehet benne az ember, hogy a sürgető inger jelentkezésekor nincs "veszélyes" mennyiség a hólyagban, ami már önmagában is segít az inger tudatos leküzdésében. A következő feladat szakember segítségével kidolgozni azt a módszert, amivel az ürítések közt eltelő idő tudatosan meghosszabbítható. Jó szolgálatot tehet, ha az ember naplót vezet arról, hogy mikor jelentkezett az inger, mennyi ideig sikerült neki ellenállni. A következő hólyagürítésig eltelő időt mindig csak egy picit kell kitolni, például úgy, hogy valamilyen relaxációs technikával eltereli az ember a figyelmét, vagy igyekszik másra gondolni.

A toalett-tréning főleg idős, demens betegeknél lehet hasznos, akik már nem tudják teljes tudatossággal irányítani napi tevékenységüket, ebben ápolók vagy családtagok segítségére szorulnak. Ők, ismerve betegük vizeletürítési szokásait mindig megfelelő időben figyelmeztetik, hogy menjen vécére.

A pszichoterápia azoknak segít, akiknél a kényszerítő inger konkrét szituációhoz, körülményekhez kötődik. A terápiával felderíthető, hogy milyen konfliktus vagy érzelmi ok lehet a baj hátterében. Az úgynevezett mikciós napló (mikció=vizeletürítés) vezetése itt is jó szolgálatot tehet.

Biofeedback

A biofeedback nem helyettesíti, inkább kiegészíti az orvosi kezelést. A szó (ejtsd: biofídbek) biológiai visszacsatolást jelent, visszajelzést testünk folyamatairól. A módszer egyfajta célzott viselkedésterápia, eredményesen segíti a vizelési tréning hatékonyságát.

A kezelés célja, hogy tudatosítsa a vizelet-visszatartást segítő medencefenék-izomzat működését és erősítse az izmokat. A megfelelő izmok működését jelző elektromos hullámokat kicsi, többnyire a hüvelyben vagy a medencefenék-izomzaton elhelyezett elektródákkal vezetik el. Az izmok feszülését, illetve összehúzódásait a készülék arányos erősségű hallható hanggá vagy látható fényjelekké alakítja, ezzel egyértelmű visszajelzés adva a páciensnek.

Hatékonyságát számos eset és tanulmány bizonyítja. A leginkább stressz-inkontinenciánál, vizeletcsepegésnél segít, 6-10 alkalom után 70-80 százalékos a javulás, de sürgősségi inkontinenciánál is használatos. Nem mindenkinél válik be egyformán, 4-6 alkalom után kiderül, mennyire képes érzékelni és befolyásolni valaki a vizelet-visszatartáshoz fontos izmok mozgását. A jeleket produkáló egyszerű készüléket a kezelőorvos írja föl, vagy biztosítja.

Elektrostimuláció

Az izomzat passzív mozgatással is edzhető. A fizioterápia fegyvertárába tartozik az elektrostimuláció vagy TENS (transcutan electric nerv stimulation). A módszer a medence izomzatát elektromos impulzusok segítségével készteti összehúzódásra. Minél közelebb kerülnek az elektródák a hólyagot, a nemi szerveket és a beleket ellátó ideghez, a nervus pudendushoz, annál hatékonyabb a kezelés. Ezért az izmok ingerlése általában a hüvelybe vagy a végbélbe elhelyezett, kúpokba szerelt elektródákkal történik. A rendszeres ingerléssel kiváltott izom-összehúzódások edzik, erősítik az izmokat.A módszert a gerincvelői hólyag-gátló reflexek aktiválására is használják. A kezelés naponta kétszer 15-20 percen át tart, és 2-4 héten át alkalmazva egészen gyors gyógyulást eredményez.

Nagyon jó eredményeket lehet elérni vele stressz-inkontinencia esetén a lesüllyedt medencefenék izomzatát erősítő komplex kezelések részeként.

Relaxáció és jógagyakorlatok

Az inkontinenciás panaszokat fokozhatja a stressz és az idegesség, ennek megfelelően, ha sikerül megnyugodni, lelassítani a tempót, a tünetek is enyhülhetnek. A lazításon túl a jóga konkrét elemei is hasznosak lehetnek, mivel vannak olyan gyakorlatok, amelyek kifejezetten az altest vérellátását javítják, mások ezen izmokat erősítik. Nem kell rendszeresen jógázni ahhoz, hogy ezeket a gyakorlatokat elvégezzük. Minden olyan pozíció, melynél a medencetájék magasabban van, mint a szív, csökkenti a medencei izmok feszülését.

• Háttal falnak támaszkodva le kell ülni, a talpak feküdjenek egymásnak. A háttal nyújtózzunk fölfelé és igyekezzünk a combokat szétfeszíteni, hogy a térdek közelebb kerüljenek a földhöz. A gáttájék feszülésének enyhítésére tehetünk párnát a combok alá. 2-3 percig maradjuk így.
• Feküdjünk hanyatt, a lábak hajlítva, talpak a földön. A kezünkkel lehetőleg fogjuk meg a bokát, ha nem megy, hagyjuk mellette a földön. Emeljük fel a feneket és a csípőt, próbáljuk meg a súlyt elosztani a lábak és a vállak között. A csípőt tartsuk 30-60 másodpercig fönt, majd lazítsunk.
• Háton fekve a lábat támasszuk a falnak, a fenék alá helyezzünk párnát, és maradjunk így egy ideig.

A jógagyakorlatoktól valószínűleg nem szűnik meg a vizeletcsepegés, de az izomösszehúzással végrehajtható gyakorlatok enyhíthetik.

A fizioterápiás módszerek elsajátításig, az első eredményekig pesszárium felhelyezése is szóba jöhet, mely a hüvely felől a méh támasztását hivatott átmenetileg megoldani. A paletta nem teljes, de a gyógymódok folyton szaporodnak, így minden nő, aki gyógyulni szeretne, megtalálhatja a számára legcélszerűbb, legvonzóbb kezelési módot.